Gluténérzékenység

Mi a lisztérzékenység?

A gabonafélék –búza, rozs, árpa – gluténfrakciója (alkoholban oldódó komponenseik gliadin, secalin, hordein) által a genetikailag meghatározott egyénekben (HLA-DQ2 95%-ban, HLA-DQ8 5%-ban) kiváltott autoimmun betegség, mely a vékonybélbolyhok károsodásához vezet és felszívódási zavar alakul ki.

A betegség előfordulása az utóbbi 30 évben világszerte nőtt. Ez egyrészt a jobb és gyorsabb diagnosztikai módszerek megjelenésére, valamint a környezeti tényezőkre vezethető vissza. A szűrési adatok alapján a betegség gyakoriság 1:85, de valódi gyakoriság ennél sokkal nagyobb arányú, 12% a tüneteket mutató, felismert coeliakia. A felnőttkori megjelenés gyakoribb, mint a gyermekkori

A betegség előfordulása az utóbbi 30 évben világszerte nőtt. Ez egyrészt a jobb és gyorsabb diagnosztikai módszerek megjelenésére, valamint a környezeti tényezőkre vezethető vissza. A szűrési adatok alapján a betegség gyakoriság 1:85, de valódi gyakoriság ennél sokkal nagyobb arányú, 12% a tüneteket mutató, felismert coeliakia. A felnőttkori megjelenés gyakoribb, mint a gyermekkori

A lisztérzékenység formái:

  1. Kifejezett klinikai tünetekkel járó betegek (nagyfokú vagy enyhébb boholy károsodással)
  2. Silent (csendes) coeliakia boholy károsodással, klinikai tünetek nélkül.
  3. Látens coeliakia (korábban előfordult, diétára regenerálódott bélboholy)

A fel nem ismert, illetve tünetmentes (silent) betegek veszélyeztettek, mert tünet nélkül nem jutnak el megfelelő orvoshoz, nem tudnak a betegségükről.

A lisztérzékenység kialakulása:

  • Kialakulhat gyermek és felnőttkorban egyaránt, de a felnőttkori megjelenés sokkal gyakoribb (9:1 arányban).
  • Családi halmozódást mutat (pl: testvérek, anya-gyermek, apa-gyermek).
  • Környezeti tényezők is befolyásolják: a glutén tartalmú táplálék bevezetése.
  • adenovírus-12 fertőzés ( a lisztérzékenyek 90%-ában kimutatható).

Klinikai tünetek:

Gyermekkorban:

Megjelenésük leggyakrabban 14-18 hónapos korban, de 3-5 éves korig jellemző, a lisztes táplálék bevezetését követően.

Típusos tünet a hasmenés, nagy mennyiségű, zsíros fényű széklet, kóros fogyás, gyengeség, pókhas, vékony végtagok, vérszegénység, kedvetlenség, fejlődésben való visszamaradás.

Felnőttkorban:

Megjelenése 20-50 éves korban. A felnőttek esetében emésztőrendszeri tünetek (hasmenés vagy székrekedés) nem minden esetben, csupán az esetek 50%-ban jelentkeznek. Hasonlóan, a súlyvesztés is jelezhet lisztérzékenységet, de vannak túlsúlyos lisztérzékeny betegek is.

Gyakran csak 1-1, esetleg emésztőrendszeren kívüli tünet képezi a beteg panaszát, ezek a felszívódási zavar miatt felmerülő másodlagos vagy nem típusos tünetek.

  • Pszichés zavarok, hangulatzavar, koncentráló képesség csökkenése.
  • Epilepszia, políneuropathia
  • Csontritkulás, fájdalmas, mészszegény csontok
  • Foltos hajhullás
  • Afták, fekélyek a szájnyálkahártyán, fogzománc károsodás
  • Dermatitis herpetiformis (During betegség), pszoriázis (pikkelysömör)
  • Vashiány, vérszegénység
  • Kóros májfunkciós értékek, véralvadási zavarok
  • Másodlagos tejcukorérzékenyég
  • Nemzőképesség zavara (meddőség), ismétlődő vetélés
  • Fertőzésekkel szembeni csökkent ellenállóképesség
  • Ödéma

A coeliakiához társuló betegségek:

  • I-es típusú diabétesz (cukorbetegség)
  • Szelektív IgA hiány
  • Autoimmun pajzsmirigybetegségek (thyeroiditisek)
  • Sjögren szindróma

A lisztérzékenység diagnosztikája:

Magyarországon a coeliakia felnőttkori diagnosztikájával, kezelésével, utánkövetésével kapcsolatos  ajánlást a Gastroenterológiai Szakmai Kollégium által készített, az Egészségügyi Minisztérium által 2008-ban kiadott, 2012-ben felújított szakmai protokoll tartalmazza.

Diagnosztika lépései:

  • Részletes kórtörténet, mely tartalmazza a családi kórtörténetet is
  • Fizikális vizsgálat
  • Laboratóriumi vizsgálatok:
  • A szöveti transzgutamináz elleni antitest (anti TTG, IgA, IgG) 95-99%-ban kimutatja az érzékenységet.
  • EMA (endomysium elleni antitest) – nehezebb módszer, IgA hiányos betegekben nem használható és drága
  • Gyorsteszt: ujjbegy (kapilláris) vérből
  • Endoszkópia – vékonybéltükrözés
    Súlyos, boholy károsodással járó esetekben a vékonybél endoszkópos megtekintésekor típusos kép látható. Szövettani vizsgálat igazolja a boholy atrophiát, IEÉ mértékét (Marsh-klasszifikáció). 4-6 biopszia szükséges a mély nyombél szakaszból.

Egészséges vékonybél boholyszerkezete

Károsodott bélboholy a coeliakiás betegnél

A diagnózis akkor lisztérzékenység (coeliakia, glutén-szenzitív enteriopátia), ha a véreredmény pozitív és a szövettani eredmény is boholy károsodást igazol (Marsh III a-b-c). Mindkét vizsgálat szükséges a kórkép igazolására.[P1] [P2] 

Gasztroenterológiai Szakmai Kollégiumok ajánlásai:

A 2014-ben jelent meg a British Society of Gastroenterology által kiadott legújabb irányelvek:

  • Coeliakiás beteg gluténmentes diétája kevesebb mint 10 mg/nap glutént tartalmazzon.
  • Felnőtt coeliakiás beteg napi 1000 mg/nap kálcium (Ca) pótlása javasolt.
  • A coeliakia diagnózisához a szövettani vizsgálat elengedhetetlen, a vérvizsgálat nem elégséges.
  • Legalább 4 minta vétele szükséges a patkóbél kezdeti szakaszából.
  • Glutén visszaterhelés nem szükséges az egyértelműen diagnosztizálható, diéta mellett javuló esetekben. A kétes diagnózis a gluténmentes diéta megkezdése után vizsgált eseteknél nem megfelelő tünetkontroll mellett glutén terhelést tesz szükségessé.
  • Tünettel bíró elsőfokú rokonok (gyermek, apa-anya, testvér) szerológiai szűrése javasolt (családszűrés).
  • Tünetes, de szerológiai vizsgálatoknál negatív esetekben a patkóbélből szövettani mintavétel szükséges.
  • Ellenőrző biopszia szükséges:

            a) diéta rezisztens (nem javul az állapot a diéta hatására)

            b) a betegség tartós fennállása esetén Lymphoma (vékonybél daganat elleni) szűrésre

            van szükség.

  • 1 évvel a gluténmentes diáta tartása után az 55 év feletti betegeknél csontsűrűség-mérés javasolt.
  • Évente javasolt fizikális és labor vizsgálat.

Az igazolt glutén-szenzitív enteriopátia (coeliakia, lisztérzékenység) egyedüli elfogadott kezelése a gluténmentes diéta élethosszig való betartása!

Gluténmentes diéta:

Nem fogyasztható: búza, árpa, rozs és ezek hibridjei vagy ezeket akár nyomokban is tartalmazó ételek.

A glutén az EU-ban, így Magyarországon is kötelezően feltüntetendő allergén, az élelmiszerek csomagolásán a gyártónak jeleznie kell, ha a termék glutént tartalmaz, vagy azzal szennyezett.

Fogyasztható nyersanyagok:

  • Burgonya, rizs, kukorica, hajdina, amarant, köles, quinoa, teff, növényi gumi, ezekből előállított liszt, pehely, keményítő.
  • Húsok főzve, párolva, grillezve.
  • Zöldségek: frissen, vagy gyorsfagyasztva
  • Tojás
  • Fűszerek, ízesítő anyagok: zöld és szárított fűszerek.

Gluténmentes zab fogyasztása (avenin) is egyedi elbírálás alá esik.

A be nem tartott diéta hosszú távon komoly egészségkárosodást okoz!

Szövődmények alakulnak ki:

A fel nem ismert, kezeletlen formáiban és a be nem tartott diéta esetén

  • Legsúlyosabb a vékonybél rosszindulatú daganata (adenocarcinoma, vagy lymphoma)
  • Súlyos ásványi anyag felszívódási zavar (Ca) emiatt korai csontritkulás.
  • Vashiányos vérszegénység.
  • Mindkét nemben a nemzőképesség zavara (meddőség).

Felhasznált szövegrészek és képek: Dr. Lénárt Zsuzsanna 2016-ban a Gluténérzékeny Napon tartott előadása